Nem is tudom hogyan fejezzem ki magam. Jelenleg az "In the Mirror of Darkness" fejezet következik a regényben és próbálom összeszedni a gondolatokat a fejemben, az elmúlt három héttel kapcsolatban. Nagyjából akkor kezdtem bele ebbe a kötetbe.
Akkor még abban hittem, hogy Rand-ot le akarják vadászni, mert ugye csak nők lehetnek "csatornái" a Fénynek. Nos, nem. Nem akarják levadászni. Volt egy kis párbeszéd, aminél nekem is kerekedtek a szemeim, hogy mennyire pimaszul, ügyesen és talpraesetten oldottak fel egy jó nagy kérdést. Olyan mellékes információként meg ki is derültek dolgok Moiraine -ről, amik ott lappangtak szépen minden egyes mondatban, ami vele kapcsolatos volt.
Azóta kiderült - remélem, hogy mit takar a cím ténylegesen. Emellé még kaptunk is olyan morzsákat a szereplőkkel kapcsolatban, hogy egyik szemöldököm szépen feljebb is csúszott, mint a másik mondjuk azt utalva a fejemben rohamosan gyarapodó kérdések miatt.
Igen, ebben a kötetben is volt az elején egy kis unalmas rész. Igen, minden könyv elején van egy kis unalmas rész, mert helyükre kell rakni a szereplőket és meg kell teremteni a cselekvési környezetet. De ennek ellenére már megint rajtam van az éhség, hogy olvassak és csak olvassak. De annyira, hogy vasárnap reggel ébredés után gyorsan benyaltam két fejezetet. Tettem ezt úgy, hogy hajnali négyig táncoltam és tőlem szokatlanul sokat ittam.
