MS Word 2003 - egy igazi szerencsecsomag
Van ez a csodás Word. A maga nemében biztosan, hogy egy jó program. Biztosan. Van benne egy pár rettentően idegesítő dolog, amitől elfakad az agyam.
Kezdjünk bele. Tesztkönyveket írok és azokban vannak olyan szöveges részek, amelyek ismétlődnek. Rendben! Be kell, hogy valljam törekszem is arra, hogy legyenek benne ilyenek, mert ezeket tudom ismételni és sokkal gyorsabban haladok. Ezeket könyvjelzők alkalmazásával csinálom. A szövegből csinálok egy könyvjelzőt és a dokumentum további részében a könyvjelzőre hivatkozok. Ha módosítani kell a szövegen, akkor csak egyszer kell megtenni és frissíteni a doksit.
Tehát, van könyvjelző, van doksi amiben ezt fel fogjuk használni és van bennem a motiváció, hogy ezt használjam. Mondhajtuk, hogy minden egy helyen van. De még mielőtt belevágnék szeretném elmondani, hogy az a képessége a Wordnek, hogy lehet a környezeti menüket szerkeszteni csodálatos. Tetszik, hogy meg tudom magam óvni attól, hogy kilométerek mozogjak az egérrel. Meg tudom magam óvni attól is, hogy sokezer billentyűkombinációt hozzak létre és felejtsem is el őket abban a pillanatban... :)
Szóval, könyvjelző, doksi, lendület, lelkesedés és az Anyaszentegyház... Szerencsecsomag felhasználónk kattint, hogy ő biz', szeretne ide egy könyvjejlzőt, hogy még egyszer ne kelljen neki bepötyögnie az adott szöveget. A szerkesztett helyi menüből kiválasztja a "Kereszthivatkozás" menüpontot. Boldog, mert megjelenik a kicsi ablakocska és bebiggyeszthet minden okosságot és keresztbe és kasul rakhat mindent a kis doksijába annak tudatában, hogy át fogja még látni ha holnap megnyitja. Persze, hogy nem fogja átlátni! De kijelöl mindent és "Mezőfrissítés!"... Maga a megváltás...!
Nos, kis ablakocska megnyit, cukorfalat legördülő listából kiválaszt, hogy könyvjelző a másik szintén cukorfalat listácskából kiválasztja, hogy a könyvjelző szövegét szeretné majd még cukorfalatabb listából kiválasztja, hogy melyik könyvjelzőt szeretné ismételten a dokumentum törzsébe - nem, nem a testébe, törzsébe! - helyezni. Ha minden kis falatocska listácskából kiválasztásra került, akkor már csak egy gyengéd, de határozott kattintás hiányzik a <<Beszúrás>> nyomógombra. És igen! A szöveg ott van!
Szerencsecsomag felhasználónk boldog, hogy végre a végtelen gépelés birodalmában van esély a véges gépelésre. Átgondolja, kitalálja és elkezdi megcsinálni a könyvjelzőket. Lelkesen. Mintha csak egy programkód változói lennének. Igen! Node, amikor elkezdi tényleg összerakni a doksit, amikor van neki több tíz vagy több könyvjelzője, akkor bizony az a cukorfalat kis ablakocska a cukorfalat kis listáival meg az egyszem <<Beszúrás>> nyomógombjával minden dühének forrása és minden gyilkolási vágyának tárgya lesz! Az egész ott kezdődik, hogy ezt a kis ablakocskát nem lehet átméretezni. Szívesen feltenném a kérdést a megalkotójának (legyen az manager, fejlesztő, projektvezető, vagy akárki), hogy mit gondol arról, hogy miért jó az, ha ezt a felületet nem lehet átméretezni? Vagy mit gondol arról, hogy egy ilyen jó képesség esetében a felhasználó vissza fogja fogni magát és csak 3-5 könyvjelzőt fog használni? De komolyan! Mit gondolt? Tudni akarom, hogy egy ilyen jó szolgáltatást, hogy lehet ennyire elkefélni... Ilyenkor csak úgy pörögnek bennem a kérdések, mint JBOSSban az exceptionök!
Ha az az ablakocska (Kereszthivatkozás) nyitva marad, akkor a fókusz ugrándozni fog ide - oda a szerkesztett dokumentum és az ablakocska között. Az ablakocska minden esetben, amikor megkapja a fókuszt a könyvjelzők listáját - vagy ami éppen listázásra kerül - az elejére görgeti. Igen kedves felhasználó, neked kell megkeresni benne azt, amit szeretnél bebiggyeszteni. Itt tudatosult bennem az az érzés, hogy az a kilóméter, amit a helyi menük szerkesztésén megspóroltam átalakult kilométernyi görgetéssé.
De ezt még lehet fokozni. Minden esetben, amikor beszúrok egy könyvjelzőt a Word úgy gondolja, hogy beszúrást követően a képernyő felső negyedére kell állítania a szerkesztett dokumentumot. Én meg szenvedjek, hogy poszicionáljam az agyamat, a szemeimet és szedjem össze, hogy éppen hol és mit csináltam, mert rázkódik az egész doksi egyet.
Szeretném magam ismételni. Jó ez a program. Minden rendben van vele. Egészen addig, amíg komolyabban el nem kezded használni... De lesz még ennek folytatása, mert nem a kollegáimmal akarok dühöngeni.
